Boxok mérete

2009-01-05T08:40:00.000-08:00

A lovardaépítők, és a lótartók is a lovak állandó tartózkodására használt boxok méretét általában helytelenül állapítják meg.

A témával kapcsolatos cikkek itt olvashatóak.

Mellékelem az alábbi táblázatot

A boxok mérete érzékenyen befolyásolja a lovak életét.

Ha nincs a boxhoz kifutó, ahol a ló mozoghat önállóan is napközben, akkor kénytelen a boxban megpróbálni minimális mértékben a lábainak szükséges mozgást elvégezni.

Ha a box mérete kicsi, pld 3x3 méter, akkor nagyon nehéz a közepes vagy nagyobb méretű lónak megfordulni, sétálni pedig képtelen.

A boxon belül elhelyezett felszerelési tárgyak, zabetető, szénarács, önitató, sótartó, stb. elérését is megnehezíti a kis méretű box.

Nagy méretű boxoknál kifejezetzten segíthet a ló mozgatásában a felszerelési tárgyak ügyes elhelyezése (ellentétes oldalon elhelyezni az itatót mint a szénarácsot, zabetetőt, stb.)

Megállapíthatjuk: hogy a box sokkal jobb mint ha állásban lenne a ló lekötve, mert így legalább kényelmes a ló elhelyezése, de messze nem elég a ló jólétének biztosításához.

A box kialakításánál fontos kérdések még:
1. megvilágítás (természetes, és mesterséges)
2. szellőzés
3. vizelet elvezetés
4. padló anyaga és csúszásmentessége
5. almozás
6. takarítás lehetősége
7. felszereltség (itató, etető,stb.)
8. hőszigetelés
9. zárhatóság
10. tűzvédelem
11. nyílászárók

1. Megvilágítás
A box akkor ideális kialakítású, ha rendelkezik természetes fényt is bebocsátó ablakkal (vagy nem nyitható műanyag borítású felülettel), ami a ló által nem érhető el. A lovak kiváncsiak, és az üveg ablak veszélyes lehet, ha ilyen alkalmazására került sor, akkor ráccsal kell megvédeni.

A mesterséges fény biztosítása mindenképpen szükséges a boxban sora kerülő munkák és egyéb tevékenység pld. gyógyítás elvégzéséhez.

2. Szellőzés

A nagy mennyiségű vizelet keletkezése miatt a jó szellőzés biztosítása alapvető érdek. Vigyázni kell viszont, hogy huzat ne keletkezzen. A legnagyobb probléma a szellőzés rugalmas illesztése a megfelelő hőmérséklet egyidejű fentartása mellett. A régi, hagyományos pajta istállók is csak jó tervezés esetén tudták ezt megvalósítani kürtők alkalmazásával. A legtöbb esetben vagy jó levegő van és hideg, vagy kellemetlen és mérgező levegő és meleg (télen). Nyáron különösen nehéz a túlzott meleg elhárítása.

A szellőztető rendszereket a következőképpen osztályozzuk:
1. gravitációs szellőztetés
a) légaknás szellőztetés,
b) csatornatetőgerinc szellőztetés,
2. ventilátoros szellőztetés
a) túlnyomásos szellőztetés,
b) alulnyomásos szellőztetés,
c) kiegyenlített nyomásos szellőztetés.
forrás:

3. - 4. padló, vizelet elvezetés
A padlónak egy lótartásra használt térben sok szempontnak kell megfelelnie.
- ne csússzon
- vezesse el a keletkező vizeletet
- legyen takarítható könnyen
- karbantartható legyen, ne rohadjon el (pld. fa)

Használnak gumiborítást, faborítást, beton, aszfalt, stb. borításokat. A patkolt lovak a gyártott padlókat gyorsan tönkreteszik, ezért sok gondot okoz a jó padló létrehozása.

Nekem a réteges padló vált be egyenlőre (két réteg kőzuzalék - nagy és kicsi kövekkel ) sóder, homok, és alul elszívárogtatásra alkalmas földfeltöltés. A padló magasabban van mint a környező talajszint kb. 20 centiméterrel, így vízbeszivárgás nincs, a keletkező vizelet szinte azonnal eltűnik. A lovak által kijelölt kis területek hetente karbantartásra kerülnek (forgács feltöltés, majd ha szennyezett akkor talajcsere félévente). Kellemetlen illatot szinte soha sem érezni, mert az ablak úgy van elhelyezve hogy ezeke a területek napsütést kapnak, ami lebontja a szerves anyagokat.

5. Almozás

A hagyományos szalma mellett használnak fürészport, forgácsot, és különböző egyéb anyagokat is, amelyeknek sok előnye lehet. Ez egy külön téma, kifejtésre érdemes. Én a hagyományos szalmához könnyen hozzájutok, olyan minőségben ami takarmány minőségnek is megfelel. A téli nagyobb mennyiségű almozás a padló minőségétől is függ, de mindenképpen megéri nagyobb mennyiséget használni a hőszigetelés miatt is. Fontos hogy naponta gondosan távolítsák el a trágyát. Én reggel cserélem az almot, és késő délután "ágyazunk " meg a lovaknak. Napközben csak akkor tartózkodnak a lovak a boxban ha zuhog az eső, vagy minusz 10 fok van tartósan. Így napközben nem nagyon keletkezik trágya amit a boxból kell kihordani.

Ha egy ló gyakorlatilag egész nap a boxban tartózkodik akkor célszerű többször ellenőrizni az almot.

6. Takarítás lehetősége

A fentiekből következik, hogy a box rendje összefügg a ló itt tartózkodási idejével, tehát a box terhelésével. Vannak korszerű szállítószalagos módszerek is, de ezek csak nagy lovardáknál lennének gazdaságosak. Én még nem láttam ilyet használni hazai vizeken. A gyakorlat az hogy taligával, vagy kis kocsival szállítják ki a trágyát egy trágyadombra, vagy ügyesebbek rögtön egy szállító eszközre. A trágyaelhelyezés egy külön téma, éremes róla beszélni később.

Fontos hogy megfelelő szélességű ajtó legyen, amin befér a szállítóeszköz, hogy ne keljen a villával kimenni a box elé. Néha igen furcsa kialakítású boxokat találni, ami sok többlet munkát ad (keskeny folyosók, nehéz szállítási útvonalak, a munka közben nincs védve a lovász az esőtől stb.

7. Felszereltség

Legfontosabb az önitató használata, és annak is a fagyvédett változata. Sok önitató típus kerül forgalmazásra, ezek egy része rövid életű. Van olyan lehetőség is hogy fűteni lehet őket fagyás ellen. Nincs kellemetlenebb mint amikor nagy hidegben kell vödörből itatni.

A zab etetése akkor mondható célszerűnek ha a boxon kívülről lehet beadni a zabot, az etető könnyen mosható műanyag, és alul kinyitható vízleveztő csappal van ellátva. Fontos a megfelelő magasságú elhelyezés.

Célszerű ha a box el van látva sótartóval, ami szintén könnyen mosható műanyag (a fa és egyéb tákolt fém tartók balesetveszélyesek, és fertőzést okozhatnak.

Fontosnak tartom a szénarácsot, amely segítségével gyakorlatilag veszteség nélkül etethetjük a szénát. Az elhelyezési magassága olyan legyen hogy a ló kényelmesen hozzáférjen, a rácsok közötti távolság maximum 10 centiméter legyen, és a befogadóképesség legalább egy fél kisbála széna legyen. Sok vitára ad okot a szénarács, amit nem csak a boxban használhatunk.

Vannak karámban elhelyezhető szénarács típusok is.

8. Hőszigetelés

Ez egy érdekes kérdés, ugyanis a "modern" istállók egy része magas építése miatt szinte alkalmatlan a lovak tartására. A box magassága 4 méter felett már nem alkalmas arra hogy a ló "kifűtse" és ekkor csak takaróban lehet károsodás nélkül a lovat gyakorlatilag mozgás lehetősége nélkül a boxban tartani. Ha jól van a box tervezve, akkor a legnagyobb hidegben sincs benn hidegebb + 5 /+8 foknál (jó szellőzés mellett). Én könnyűszekezetes boxokat építettem, a deszka rétegek között 10 cm üveggyapot szigeteléssel. Ez gyakorlatilag bevállt. A fából lévő határoló falak nem hűtik ki a box levegőjét, ellentétben a téglával, és különösen ha betonból van a box, akkor kritikus lehet a helyzet. A nagyon hideg box csak többlet takarmány etetésével kompenzálható, és takarók használatával, amit sok munka fel -le szerelni.

A reggeli kiszellőztetést csak fokozatosan szabad megtenni, hogy a nagy hidegben a ló ne hüljön meg (angol box esetében). Pajta istállók általában a hizatosságuk miatt problémásak, mert a nagyobb bajt a szellőztetéssel kerülik el, így viszont hideg van. Láttam már kitört ablakokkal ellátott pajta istállót is, ami gyakorlatilag csak az esőtől védett, a hidegtől csak annyira amennyire a lovak egymás felé sugárzott melege ezt lehetővé tette.

9. - 10. A box zárhatósága és tűzvédelme

A boxokat könnyen nyitható ajtókkal célszerű ellátni, hogy a munkát ne hátráltassák. A biztonsági szerepük általában csekély. Fejlett őrzés védelemmel ellátott lovarda kevés van, pedig ma már minden eszköz adott hogy az értékes lovakat megvédjék. A tűz és őrzésvédelem technikai eszközökkel, (kamerák, mozgás érzékelől, tűzjelzők) megoldható. A modern internet kamerák segítségével a tulajdonos akárt otthonrtól is ellenőrizheti a lovait. A kamerák videó felvételt is készítenek és jelzést küldenek (sms) ha szükséges. Bővebben erről is írok később.

10. Nyílászárók

A box ajtóknak olyan erősnek kell lennie, hogy aló ne tudja szétrúgni, kidönteni, és ne legyen közben a lóra veszélyes. Anyagának célszerű keményfát alkalmazni, zártszelvény keretben.

Hasznos ha elhúzható, különösen pajta istállókban, mert ott fontos a folyosó szabaddá tétele.

Tűz esetén viszont a fentieknek ellentmondva célszerű ha a ló képes arra hogy vészhelyzetben kilökje az egész ajtót tokostól, és így megmentse az életét. Ez méretezés kérdése, a csukló pántoknak kell ezt a feladatot biztosítania. Célszerű egy kijáratot két egy más felett lévő ajtóval megoldani, hogy a felső - mint ablak - szellőzési célból szolgáljon, és hogy a ló képes legyen kitekinteni a boxból és így oldalra is körülnézhessen csökkentve az unalmát.

Az ideáli shelyzet az, hogy ha a box egyik kijárata a szervíz útvonalra nyílik, ahol az almozás, takarmányozás, és a ló kivezetése munkára történik, a másik kijárat pedig a kifutóra nyiljon, ami minimum 30 m2, vagy több. Én kicsit többet csináltam mert volt hely, 60-80 m2 területet adtam a ló napközbeni mozgásához. Később úgy alakult hogy karám részeket is csatoltam a box+kifutóhoz, és akkor látszott meg igazán, hogy a ló milyen tökéletesen tudja használni a részére biztosított funkciókat.

forrás

Ha a box részére nem börtön, hanem otthon, akkor ha hideg van vagy meleg szépen bemegy a boxba és onnan szemlélődik. Ha több mozgásra van szüksége akkor a karámot választja, ha etetés után pihen, akkor kisétál a kifutóba és napozik. Pontosan úgy viselkedik mint ahogy az ember is tenné.

Ha bezárva tartják akkor, egy idő után beletörődik a helyzetébe, és fásultan néz maga elé.

Ezt célszerű elkerülni és vidám, elégedett lovakat tartani, ha van rá lehetőségünk.

Lovardák istállók építése (irodalom)

Célszerű, mindenki számára tanulságos megoldásodat írd meg mail címünkre

Lótartás, tapasztalatok

2009-01-05T07:40:00.000-08:00

Magyarországon a lótartás és tartástechnológia fejlődése általában nem követte a ló létszám és a lovasszervezetek számának bővülését. A téma több szempontú megvilágítására az alább megjelölt címen információkat jelentettünk meg, ez a blog viszont a vélemények gyűjtésére szolgálhatna érdeklődés esetén. A különböző lovasfórumok is foglalkoztak ilyen témákkal, de ott a sok "csevegés" közben nehéz a lényeget összeszedni.

A hagyományos istállók és környezetük sok sok évvel korábbi állapotokat konzerváltak. A létesítmények nem így néznek ki, mint az alábbi képen:

Idézet (Bokor Árpád, Tartástechnológia)
"
Cél: a lovak és lovasok számára, a napi munkához legkedvezőbb elrendezés kialakítása és minél kevesebb dolgozó, minél hatékonyabban dolgozzon (trágyázás, almozás, karbantartás)
- minden istállóépületet, ill. az egész létesítményt célszerű karámmal körülvenni
- istálló megközelíthetősége
- abraktároló és roppantógép egy helyen legyen
- takarmány és trágyatároló az istálló közelében, jól megközelíthető legyen
- az istálló közel, vagy egybeépítve a fedett lovardával
- lovaspálya az istállótól távolabb (lovak nyugalma miatt)
- tűzvédelem (villámhárító, tűzoltó készülék, tűzcsapok)
- nagyobb létesítmények esetén gépesítés

Karámrendszerek
- hagyományos fakarám (2, 3, esetleg 4 soros) (12. kép)
- új-zélandi karám “villanypásztor” 9 m-enként fő tartóoszlopok, közöttük 3 m-enként osztók. Ezekre szigetelőket szerelnek, melyeken át acélsodronyt, vagy szalagot vezetnek. A szalag műanyag szálak közé font rozsdamentes fémszálakból áll.
- szénarács használata, a veszteségek elkerülése érdekében
- a kiegészítő takarmány (széna télen, ill. abrak) kiosztása lehetőleg a legtávolabb legyen az itatótól (labdás, fagymentes ) a mozgásindukálás érdekében
12. 3-soros fakarám
"
--------------------------------------------------------------------------------------------
Ha több lovardát is meglátogatunk, szinte alig találni olyat, amelyik több szempont szerint is ideálisnak mondható.

1. Üzemeltetési szempontok
2. Gazdaságosság
3. Állatvédelem
4. Környezetvédelem
5. A településen a szomszédok érdekei

A legjobban zavaró hibák

- a lovak méreteihez képest nem ajánlott méretű boxok használata (3x3 méteres),

- a lovak életéhez szükséges mozgási lehetőség nincs biztosítva (kifutó nincs)

- a lovak önállósága és társas élete nem megoldott

- a takarmány egy részének célszerűtlen módszerrel történő etetése (szénarácsok, etetők,) hiánya

Természetesen sok érdekes altéma van amit érdemes megvitatni.

A témával kapcsolatos cikkek, tanulmányok teljes terjedelemben olvashatók a következő címen:
POINTERNET Lovas Tudás Portál

Itt az "Élettér, tartózkodás", és a "Takarmányozás" menü pontok alá gyűjtöttünk információkat.

A továbbiakban itt részletesen kifejtem a véleményemet a témával kapcsolatban, lehetőséget teremtve a vitára.

Ha olyan hozzászólás érkezik, amelyik a weboldalon is helyet kaphat, természetesen lehetőség van rá hogy a szerző feltüntetésével megjelenlen a cikkek között, az adott témával kapcsolatos összefoglalóban vagy önállóan is.

Lótartás, tartástechnológia

Boxok mérete

Lótartás, tapasztalatok